Kell egy lap, egy környezettudatos szabadelvű konzervatív hetilap -- írta tíz éve, a Heti Válasz programadó cikkében Elek István, aki 2001-ben alapítóként, 2002 nyarától 2004 tavaszáig pedig főszerkesztőként jegyezte a hetilapot. Ám 2002 tavaszától szellemi programjának megvalósítása megnehezült, végül a hetilapot eladták. Alábbi cikkében a lap születésének körülményeiről ír.
Húsz éve, 1991. április 8-án halt meg Csengey Dénes író, politikus, az MDF alapító tagja. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni az első szabad választás előtt néhány hónappal, de persze már a négy igenes népszavazási kampány rossz vitái, illúziórombolóan csúnya jelenetei után papírra vetett, Magyarország jövőjét a rosszabbik magunktól féltő, óvó sorait.
Orbán Viktor „az alkotmányozási konzultációról” szóló múlt heti parlamenti beszámolójában kifejtette, hogy ez a konzultáció „az új alkotmány létrehozásának egyik leglényegesebb fejezete” volt. És egy hosszú, még 2004-ben, a nemzeti petícióval kezdődött folyamat érte el vele a csúcspontját, amely „új politikai kultúrát is teremtett”. Igaza van, sajnos. Kár, hogy érzékelhetően nincs a tudatában annak, milyen mély értelmet hordoznak a szavai.
Nem az ellenzéki pártok tartoznak magyarázattal, hogy miért nem vesznek részt a most zajló alkotmányozási folyamatban, hanem a kormánypártok, hogy miért bocsátkoztak bele ebbe az illegitim alkotmányozási kalandba. Miért kísérelik meg egy közösnek szánt norma- és szabályrendszer paragrafusokba foglalását, amelyet az ellenzéki pártok nélkül készítettek elő, és az LMP és az MSZP távollétében vitatnak meg?
Most még szerencsénk volt, Gyöngyöspatán nem folyt vér, sőt, egy pofon sem csattant el, de legközelebb korántsem biztos, hogy ilyen könnyen megússzuk – itt vagy máshol. A Patán élő többség és a kisebbség ma még józanul, felelősen gondolkodó része okosan tenné, ha sürgősen újrakezdené a párbeszédet és az együttműködést a konfliktust kiváltó problémák felszámolására. Mielőtt valóban jóvátehetetlen dolgok történnek.
A Heves megyei Gyöngyöspatán polgárőrök masíroznak a Jobbik szervezésében. Sorozatos lopások és atrocitások miatt a helyiek nem érzik biztonságban magukat. A cigány családok is rettegésben élnek, mindenki fél mindenkitől. Hogyan jutottunk ide? Miért nem cselekedett időben a helyi kisebbségi önkormányzat, a helyi egyházközség, a helyi iskola? Vajon miért nem alakult meg már régen a helyi polgárőrség, bevonva a munkájába a cigányság normális életvitelű többségének képviselőit is? Megválaszolatlan kérdések.
Teljesen ártatlan Kocsis Zoltán abban, amiért a legkíméletlenebb támadások érik némely balliberális szerzőtől, például a múlt heti Magyar Narancsban Bán Zoltán Andrástól. Tökéletesen igaza van ugyanis abban, hogy az a normális szellemi közélet, ahol teljesen természetesen vállalhatja az ember a legkülönfélébb közösségi kötődéseit. Igen, a származási kötődéseit is.
A második Orbán-kormány eddigi működésének egyik legmeglepőbb jellemzője az önkényesség, a kiszámíthatatlanság, a koncepciótlan rögtönzés. Az alkotmányhoz való viszonyukban, illetve az alkotmányozásukban is ez a legszembeötlőbb – írja a szerző.
Nyílt levelében a szerző rossznéven veszi, hogy a Nemzet erősen elfogult módon támadja a „filozófusügy” résztvevőit, s felteszi a kérdést: nem lehetne egy kicsit tárgyszerűbben, megfontoltabban művelni ezt a valóságfeltárást?
A nemzeti együttműködés rendszerének dicsőítése hamisan cseng, hiszen a Fidesz a legelemibb témákban sem akar együttműködni az ellenzéki pártokkal, ráadásul gyakran a kormányzat sem tudja, mit akar – állítja Elek István alábbi fejtegetésében.
Előttem a HVG, az idei, rekordbelvízről szóló cikkel. A ország belvízvédelmi helyzetét ábrázoló térkép szerint ma szinte nincs olyan része az Alföldnek, amely ne lenne valamilyen fokozatú belvíz-veszéllyel érintett. Nem egy településen már a temetők is használhatatlanok.
Az ország katolikus közösségét változatlanul foglalkoztatja a Magyar Katolikus Rádió középhullámú adásának megszüntetése. Meglepő módon a Püspöki Konferencia titkársága a tervezett rádió melletti szolidaritási sétát provokációnak nevezte. A szerző az ügy további fejleményeiről fejti ki véleményét.
Hacsak nem történik valami rendkívüli esemény, a Klubrádió február 11-én elhallgat Budapesten (vidéki frekvenciáin sugározhat tovább), a Magyar Katolikus Rádió pedig e hét végén lesz kénytelen beszüntetni adását a Kárpát-medencében.
Január 15-én Lejár a Magyar Katolikus Rádió (MKR) frekvenciaengedélye a középhullámú sávon. A szerző értetlenségének ad hangot, hogy senki sem siet a rádió segítségére, és fizeti ki a meghosszabbításhoz szükséges 300 millió forintot.
Mi értelme volt tisztességes előkészítés nélkül, a szakmai szervezetekkel és az ellenzékkel való egyeztetés nélkül, rohammunkában keresztülhajtani az Országgyűlésen a médiára vonatkozó törvényeket? – teszi fel a kérdést Elek István Martonyi Jánoshoz intézett levelében.
A szerző visszaidézi az ezredfordulóra írt intő szavait: többek között arra figyelmeztette az akkor regnáló kormányt, ne engedjék bevonni és elmeríteni magukat a „politikai korcsmák gőzébe”, és ne engedjék elterelni a figyelmet a nemzet építéséről. Őszintén beismeri, mindez falra hányt borsónak bizonyult, és ezért „megközgyón”.
„Készpénznek veszed a kormánykoalíció valóságmagyarázatát, ideológiáját, és e szerint írod le a mai magyar politikai közéletet. Miért?" – kérdezi Elek István Csizmadia Ervintől, és vitatja, hogy a fülkeforradalom által mandátumot kapott kormányfő és szűk környezete a demokrácia letéteményese lenne
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitájának jegyzőkönyvét olvasgatom az Országgyűlés honlapján. Tanulságos. Másoknak is ajánlom. Azt mondja Gulyás Dénes, a Fidesz képviselője a kulturális bizottság többségi véleményét ismertetve. „Európai példák igazolják, hogy a közszolgálati tévé elnökeit a kormány jelöli ki. Az új törvény tehát annak a normális helyzetnek a visszaállítása, amelyet a szocialista-liberális kormányoknak sikerült eltorzítani.”
Csak nem akarnak véget érni a rendkívüli idők. A forradalmi oldalkocsis motorkerékpár, akarom mondani, a Fidesz-KDNP koalíció ismét talált egy jó ürügyet, hogy keresztülgázoljon a Tisztelt Házon. Rekordidő alatt akarják jóváhagyatni a felszámolandó Szülőföld Alap helyébe lépő Bethlen Gábor Alap felállítását. Nem zavarja őket az sem, hogy már létezik egy Bethlen Gábor Alapítvány.
A határon túli magyarság egyéni és közösségi jogaiért történő határozott kiállás korántsem öncélú konfliktusgerjesztés, és semmi köze az irredentizmushoz. Ellenkezőleg, Romániában is az egyetlen járható út, amely elvezethet a nemzeti megbékélés intézményes garanciáinak létrejöttéhez, hangsúlyozza Elek István.
